Vadonat új, igazi tibeti kettős mennykő jogar medál. Bizsu. Ezüst színű. Nagyon nagy!!!
Méret: 5, 5x5, 5cm
Az első kép illusztráció.
A mennykő-jogar (szanszkrit: vadzsra, tibeti: dordzse) a tibeti buddhizmus alapvető szimbólumai és szertartási eszközei.
A VIII. század során Indiából került Tibetbe, s vált a lámaizmus jellegzetes kellékévé. A legenda szerint a vadzsra meteorit-vasból készült valaha. Származására utal tibeti nyelvű elnevezése, amelynek magyar nyelvű fordítása: mennyei vas, azaz mennykő.
Ma többnyire bronzból, rézből, kivételes esetben ezüstből vagy aranyból öntik ki. Középső része a kínai jin és jang jelet idéző golyódísz, amely a világ kettősségét, s kettősségében való oszthatatlanságát, összhangját jelképezi. A golyó mellett közvetlenül két karika látható: az abszolút és relatív igazság szimbólumai, az azokból nyíló nyolc szirmú lótusz az egyes világkorszakok szellemi kezdeményezőire, a Nyolc Bódhiszattvára utal. A lótuszhoz egy-egy makara (vízi szörny, talán krokodil) kapcsolódik, amelynek szájából indulnak a vadzsra ágai, sugarai. Az ágak, sugarak száma általában öt, emlékeztetve a buddhizmusban ismert ötösségre (öt elem, öt érzékszerv, stb. ). A golyó másik oldalán mindez szimmetrikusan ismétlődik. A mennykő-jogar önmagában a szilárdság, a keménység, az állandóság és az egység megtestesítője, csengővel párba állítva a férfipólus szimbóluma.
A csengő a női pólus (tibeti nevén drilbu), a bölcsesség, az anyaság kifejezője: Két részből áll: az állandó öntőformával készített fogóból és a viaszveszejtéses vagy homoköntéses eljárással egyedileg kialakított szoknyából. A szoknya felső részét általában lótusz-szirmokba rejtett tibeti írásos szótagok fonják körül, a szoknya kupolájának belső oldalát ugyancsak lótusz díszíti.
A mennykő-jogart és a csengőt a tibeti szerzetes a szertartásokon minden nap használja. Jobb kezébe veszi a vadzsrát, balba a csengőt, amelyet lassan mozgat, a férfi és a női pólus egyesülésére utalva. Egyiket sem fogja meg egész tenyerével, kisujjai pedig mindig fenyegetően felállnak. A csengő hangja az imák kíséretéül szolgál. Az ún. „ kettes csengetésnél” a csengőt minden második verssor végén egyszer, a „ négyes csengetésnél” minden negyedik verssor után egyszer, a „ hatos csengetésnél” minden hatodik verssor után egyszer szólaltatják meg, a „ beszédcsengetésnél” gyakrabban, minden páratlan szótagnál vagy minden második páratlan szótagnál csengetnek, a „ csobogó csengetés” idején pedig állandóan cseng a csengő.
Dordzse vagy vadzsra
Szanszkrit nyelven vadzsrának, tibetiül dordzsének hívják, a dordzse jelentése még a kövek ura, a gyémánt, gyémántjogar. A tibeti buddhizmus alapvető szertartási eszközei közé tartozik. Mint rituális tárgy a férfi princípiumot képviseli – az együttérzést és az örömöt. A Gyémánt Úton a megvilágosodott tudat elpusztíthatatlanságát jelképezi a gyémánt. . Az i. sz. VIII. század táján kerültek az első vadzsrák Indiából Tibetbe, s váltak a lámaizmus fontos kellékeivé. Egyes vallástörténészek úgy gondolják, hogy a régi vadzsrákat meteorit-vasból készítették, innen az a név: mennyei vas vagy mennykő.
A mai dordzséket rézből vagy bronzból, illetve ezüstből vagy aranyból szokták önteni. Többnyire két részből állnak, de léteznek egy és három részes jogarok is, sőt dupla dordzsék, azaz négyágú változatok. A dordzse minden részlete szimbolikus jelentést hordoz. A tibeti buddhizmusban leggyakrabban az ötágút használják, melynek közepén egy egyenes oszlop van, melyet négy-négy hajlított küllő vesz körül. A páros dordzse középső része egy golyódísz (gömb), ami két karikán (gyűrűn) keresztül kapcsolódik egy-egy nyolc szirmú lótuszhoz, amiből öt ág nyúlik ki gömbszerűen (egy középen, négy körülötte). A golyódíszről azt tartják, hogy a világ oszthatatlanságát jelképezi, a karikák az abszolút és relatív igazság szimbólumai, a nyolc szirmú lótusz pedig nyolc világkorszak nyolc bódhiszattvájára utal. A két ötágú gömbszerűség az öt elem szimbóluma, a jogar pedig egészében a férfias szilárdság, keménység, állandóság és egység megtestesítője a buddhizmusban.
A jogart és a csengőt a tibeti szerzetesek szinte minden nap használják a szertartásokon. Ilyenkor a dordzsét a jobb kézben tartják, a csengőt a balban, de csak az ujjakkal, nem egész tenyérrel. A csengő hangja kíséri az imákat, többféle csengetéssel, aminek szigorúan meghatározott szabályai vannak a vallásos szövegek mormolása közben.
A vadzsra számos istenség attribútuma. Gyakori változata a kettős vadzsra (szkr.: visvavadzsra), mely a mandala-palota alapjaként is szolgál, s ezzel „ pecsételik” le a tibeti kisplasztikák aljának zárólemezét is. Míg a vadzsra változatlan formában került a tibeti buddhizmus hatása alatt álló Kínába és Mongóliába, addig a japán tantrikus buddhizmusban, a singonban némileg átalakult, s többféle formában is megjelent.
Postázás esetén:
Sima posta: 140Ft
Elsőbbségi posta: 180Ft
Ajánlott posta: 380Ft
Ajánlott elsőbbségi posta: 420Ft
Az utalást követően 2 munkanapon belül postázom a terméket. Sima küldeményekért nem tudok felelősséget vállalni.
Utánvéttel nem postázok!
Több termék vásárlása esetén a postai díjat összsúly alapján számolom ki, a magyar postai díjszabásnak megfelelően. Tehát ha több terméket vásárolnál, természetesen nem kell mindegyikre külön postaköltséget fizetned (hiába írja azt a rendszer, ne foglalkozz vele! )! Ilyenkor az a biztos, ha előtte megkérded, hogy mennyi lenne.
Postakész borítékban is tudok postázni, amivel spórolni lehet a feladási összegen, viszont arról is érdeklődj, hogy belefér e postakész borítékba a termék, és hogy úgy mennyi lenne.
Jelenlegi ára: 700 Ft
Az aukció vége: 2012-02-21 17:59
. Tibeti kettős vadzsra dordzse medál Nagy Új - Jelenlegi ára: 700 Ft
2012. február 3., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése